Tengerpart
komplex drámaóra középiskolások részére
Tengerpart valahol Európában. Tömeg. Két kislány, két törülköző. Egy apa a családjával. Újság, alma, egy asztal az apartmanban, székek.
Színházi játék a közönyről, halálról, az emberség fogalmáról.
Játékunk bevezetésként szolgál a csoportok számára a drámás / színházi formákkal való ismerkedéshez. Valójában egyetlen helyzetet vizsgálunk úgy, mintha kitágítanánk az időpillanatot. Megtörtént események inspiráltak bennünket, illetve a játék ötletadóját, Chris Coopert.
Közreműködő színész-drámatanárok: Bori Viktor, Kardos János, Patonay Anita, Romankovics Edit.

Kárpótlás
résztvevő színházi előadás középiskolások részére
A holokauszt társadalmi szinten a magyar történelem feldolgozatlan traumái közé tartozik, napjainkig sem alakult ki igazán egészséges emlékezési kultúra a témával kapcsolatban. Az emlékezés tilalma: az elhallgatástól egészen a holokauszt tagadásig, a felejtés tilalma: az újra-traumatizáló emlékezés, a tettes-áldozat traumák ma is jelen vannak társadalmunk különböző szinterein, ma is átszövik, alakítják a magyarok zsidósággal kapcsolatos gondolkodását, viszonyát. Fontos kérdés a holokauszt kapcsán, hogy létrehozható-e a felejtésnek és az emlékezésnek egy olyan egészséges egyensúlya, amely nem traumatizál, ugyanakkor mégis lehetővé teszi, hogy nyíltan, elfojtások nélkül nézzünk szembe a múlt történeteivel?     
Játékunk főszereplője Andris (18 éves) személyes családi történetéből forgat filmet. A film a nagymamájáról szól, és arról, amikor Andris megismerte a nagyi személyes holokauszt történetét. Középiskolás vendégeinkkel közösen arra keressük a választ, mit jelenthetnek számunkra családunk történetei, hogyan válhat identitásunk részévé a családi múlt.         
Történetünk szereplői más-más módon kapcsolódnak a múlthoz, eltérő az emlékezéshez való viszonyuk. Az idős nagymama a múltban él, a jelennel alig van kapcsolata, a fia és az unokája alig érintkezik a családi múlttal, az egyikük feleslegesnek tarja, elhárítja az emlékezést, a fiatal fiú pedig közömbös a múlt iránt, mert nem is ismeri. Egy véletlen esemény, egy levél indítja be az eseményeket, amelynek során valamennyien érintetté válnak, és rendezniük kell magukban múlthoz, jelenhez való viszonyukat.
Bár játékunk nem vállalkozik arra, hogy társadalmi szinten dolgozza fel a holokauszt emlékezet problémáit, egy család történetén keresztül mégis lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy a témával kapcsolatos viszonyukat megfogalmazzák, újraértelmezzék.    

Színész-drámatanárok: Antal Róbert, Bori Viktor, Romankovics Edit
Forgatókönyv: Romankovics Edit
Dramaturg, színházi szövegek: Sebők Bori